A világon 401 cápa faj létezik. Közülük a legnagyobb a cetcápa, a legkisebb a kukkoló cápa. A világ leggyorsabb cápája a makó cápa. 

A legfélelmetesebb a nagy fehér cápa. A kifejlett példány akár 3 tonna is lehet és 6 méterre is megnőhet. Egy harapással 15 kilót is ki tud harapni áldozatából. Egy tinédzser korú fehér cápának a harapási ereje 669 font is lehet. Egy kifejlett fehér cápa harapása akár 750 font is lehet.

A világon a nagy fehér cápa végezte a legtöbb támadást ember ellen. 

1876 óta bizonyítottan 254–szer támadt nagy fehér cápa emberre. Ezek közül 67 volt halálos. A nagy fehér cápa élelme közé tartozik a hal, az oroszlánfóka és a bálna. Sőt más cápafajt is megtámad és az elhullott tetemeket is megeszi.

A cápák általában elevenszülők de például a hering cápa és a dajka cápa petében szüli meg utódát. 

Nemrég fedeztek fel egy új cápafajt, a neve járócápa. Onnan kapta a nevét, hogy oldalsó uszonyát lábakként használja és ezzel  jár a tengerfenéken. Van olyan cápa, amely édesvízben is és sós vízben is megél.

Például a bika cápa és a szabályos cápa sós és édes vízben is megél. A szabályos cápa onnan kapta a nevét, hogy a többi cápának szétállnak a fogai, de ennek a cápának egyenesen áll. A szőnyegcápának egy afrikai bennszülött néptől származik a neve. A pörölycápa kilapult feje arra szolgál, hogy kis ívben meg tudjon fordulni. Bár sokan úgy hiszik hogy azért ilyen a pöröly cápa feje hogy a zsámány  Több pörölycápa faj is létezik. Például a nagy pörölycápa. A nagy pöröly cápa 6 méterre is megnőhet. A pöröly cápa minden tengerben megtalálható. A tigris cápa a homokos és növényes sekély vizekben él de folyó torkolatokban is megél. A cápák testét tüskék  fedik amivel akár az ember bőrét is le horzsolja A cetcápa bőre olyan vastag, hogy már golyóálló. 

A cápa úgy rejtőzik, hogy felülről beleolvad a tenger sötétségébe, alulról meg a fényes vízbe. Naplementekor a vízben lebegve, amikor tenger fenék kezd elmosódottá válni alattunk, vagy délben a nyílt tengeren, ahol a nap sugarai elnyelődnek az óceán feneketlen mélységeibe, nehéz egy meghatározhatatlan, szorongó érzést elkerülnünk, amely megélesíti a szemünket, enyhén megemeli az adrenalinszintünket és éberen tartja az összes érzékszervünket.  Hirtelen a szárazföld lakójának tudatalattijából felszínre bukkan a sok legenda, hogy a tenger veszélyes és állandóan lesben álló teremtmények népesítik be. A cápák már születésük előtt gyilkolnak. Az anyaméhben néha a petesejtből már kikelt cápa megeszi a még ki nem kelt petesejteket. A cápák közel 60 millió éve szinte változatlan testtel szelik a vizeket. A látásuk 10-szer olyan jó, mint a macskáké. A cápáknak van egy ujj nevezett pislogó hártyájuk és támadásnál ezt a pislogó hártyát használják. Ezzl még madarak hegyes csőrétől is meg tudja védeni a szemét.  Bár nincs látható fülük, mégis kiváló a hallásuk. A fülük inkább a gyengébb hangokat észleli. A cápák érzékelik az elektromosságot és több kilométerről meg érzi a vért. A cápák farokuszonya nagyon különbözik a halakétól.  

A cápák álkapcsa egy pillanat alatt kitolható. Hogyha egy cápának kiesik egy foga, akkor rögtön nő egy új. A cápák évente 1800 foguk használódik el. A világ legősibb cápája a pettyes hét kopoltyús cápa. Az angyal cápa egészen különösen vadászik. A vadászati módszere azon alapszik, hogy eltérően a többi cápától ez a cápa kap levegőt, ha nem úszik. Lemegy a víz fenekére és megvárja, hogy elmenjen előtte egy hal és akkor lecsap. A cápák támadási sebessége 70 kilométer per óra de a makócápa akár a 75 kilométer per órát is elérheti.  

A pettyes dajkacápa harapásnál körbe tudja forgatni a fejét. A Ford Jackson cápában az a különleges hogy tud egyszerre enni és lélegezni. 

Nem minden cápa húsevő például a cetcápa a vízben élő kis élőlényekkel planktonokkal táplálkozik. A cetcápa úgy táplálkozik, hogy úszás közben kitátja a száját és a kopoltyúlemezein megakadnak a planktonok. A két oldalsó uszonya arra szolgál, hogy fel-le kormányozzon, a felső uszony pedig arra, hogy ne dőljön fel.  A cápákat széles körben vadásszák.  Egy év alatt 20 millió kékcápát vadásznak le. Főleg cápauszony leveshez használják fel. Ezek a cápák óceánokat úsznak át.  A legritkább cápák közé tartozik óriás cápát eddig csak 22-szer volt jelentés és eddig 16-szor ölt embert. ( Mit ne tégy a tengerben)! Első szabály, sose ússz nap lemente után a cápák ilyenkor vannak a legtöbben! Második szabály, mikor úszni mész mindig vedd le az órádat a cápákat egy csillogó halra emlékezteti! Harmadik szabály. sose ússz a kutyáddal a cápákat érdekli a lába ritmikus evezése!            

    

      

Amikor egy cápa megszületik egy új nevezett szik zacskó kapcsolódik hozzájuk. Ebbe a szik zacskóban a kis cápáknak táplálékul szolgál. Mint tudjuk a nagy fehér cápa kedvence az oroszlánfóka a nagy fehér cápa vagy alulról vagy hátulról támadják meg az oroszlánfókákat. Ha alulról támad a cápa az oroszlánfóka alákerül majd el kezd fölfele úszni egyenesen a fóka felé amikor már a cápa közel van a fókához kinyitja a száját és nagy erővel ráharap a fókára majd a cápa és a fóka együtt kiugranak a vízből. Amikor a cápa kiugrik két méter távolságra is lehet a víztől. Hogy ha viszont a cápa hátulról támad a fókára 3-4 percig is eltart hat amíg kergetőznek egymással. A fókának19% esélye van a túlélésre. A szerencsés támadáshoz a cápának a fóka alá kell úsznia majd nagy sebességgel pontosan 70-km egyenesen a fóka felé kell mennie majd a fókára kell harapnia ki kell ugrania a vízből és be görbíti a testét a hátára fordul év séfül fejest ugrik a vízbe és mind ezt néhány másodperc alatt.                           

 

A Megaldon egy az ókorban élő óriási cápa. Ennek az óriás cápának az álkapcsa oly nagy,hogy egy hétéves gyermek föltartott kézzel is kényelmesen át tud rajta sétálni. A Megalodon akár 15 méteres is lehetett. Ez a cápa a fogain kívül semmiféle nyomot. 

 

Egy nagy fehér cápa álkapcsában 3000 éles fog van egy Megalodonéban annyi, hogy egy tyranosaurus rex álkapcsában sincs annyi mint a Megalogonéban.

Ráadásul a Megalodonak háromszor nagyobb a foga mint egy nagy fehér cápának.